Az antibiotikum-rezisztencia mára egyre komolyabb egészségügyi problémává vált, hiszen bizonyos baktériumok már nem reagálnak azokra a gyógyszerekre, amelyek korábban hatékonyan elpusztították őket. Ennek következtében egyre nehezebb kezelni a fertőzéseket, és egyre gyakoribbá válhatnak a megbetegedések is. A súlyosnak, vagy nagyon súlyosnak tűnő betegségek esetén az eddigi gyakorlat szerint a végső mentsvár az antibiotikum-kúra volt, ami jó eséllyel elhozta a gyógyulást. Az elmúlt évek során azonban a tudósok arra lettek figyelmesek kutatásaik során, hogy egyre több olyan baktérium létezik ma már, amelyek rezisztenssé váltak az eddig használatos antibiotikumok hatóanyagára. Ez pedig új időszámítást jelenthet a baktériumok elleni harcban.
„A rezisztenssé váló baktériumok komoly veszélyt jelentenek, hiszen jelentősen csökkentik a terápiák hatékonyságát. Ráadásul a mai kutatások azt is kimutatták, hogy az antibiotikumok rezisztenssé válása nem egy hosszú, évtizedeken át tartó folyamat, hanem viszonylag gyors – laboratóriumi körülmények között már 60 nap elteltével kifejlődtek rezisztens baktériumok. Ez a tendencia több szempontból is aggasztó. Egyrészt megnehezíti a gyulladásos megbetegedések hatékony kezelését, másrészt az antibiotikum-rezisztens baktériumok jóval veszélyesebbek lehetnek az egészségünkre, mint az eredeti, nem rezisztens törzsek. Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, hogy a rezisztens kórokozók agresszívabban viselkednek, és hatékonyabban képesek megtapadni a humán sejteken. Mindez komoly kihívást jelent mind a kutatók, mind pedig az új generációs antibiotikumokat fejlesztő gyógyszergyártók számára.” – mondta Dr. Juhász Szilvia, a HCEMM Rák Mikrobiom Kutatócsoport vezetője.
Vegyünk egy konkrét példát: az Escherichia coli, amely egyébként az emberi bélflóra természetes és általános tagja, bizonyos esetekben súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet. Egyes törzsei ugyanis képesek egy kolibaktin nevű genotoxint termelni, amely a kutatások szerint közvetlenül hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához. Ez a toxin DNS-károsodást idéz elő a bélhámsejtekben, ami hosszú távon elősegítheti a daganatos elváltozások megjelenését. A jelenség jól mutatja, hogy még a hétköznapi, „ártalmatlannak” tartott baktériumok is komoly veszélyt jelenthetnek, ha bizonyos genetikai tényezőkkel kombinálódnak, vagy ha a bélmikrobiom egyensúlya felborul. Dr. Juhász Szilvia kiemelte: „Ma már tudjuk, hogy ezeknek a baktériumoknak az egyik legfontosabb hatásmechanizmusa, hogy amikor megtámadják a humán sejteket, elsőként a tápanyagok felszívódását gátolják meg. Ennek következtében a sejtek pusztulása felhalmozódik, ami hosszú távon krónikus gyulladás kialakulásához vezethet. Ezeknek a sejtstruktúrát érintő elváltozásoknak nyomon követésére modern technológiák, például elektronmikroszkópia állnak rendelkezésünkre. Ezeket az elemzéseket a HCEMM–SZTE Funkcionális Sejtbiológiai és Immunológiai Fejlett Műszer Központban végezzük, amelynek szakmai irányítását Dr. Ayaydin Ferhan látja el, a kutatói munkát pedig Farkas Attila szenior kutatói asszisztens támogatja.”
A HCEMM ernyője alatt zajló kutatások végső célja, hogy új kísérleti módszerek révén feltárhatóvá váljon, miként támadják meg az antibiotikum-rezisztens baktériumok a humán sejteket, és hogy létezik-e egyértelmű összefüggés a rezisztencia kialakulása és a baktériumok virulenciája között. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozza: minél részletesebben megértjük a kórokozók működését és az általuk kiváltott sejtszintű folyamatokat, annál hatékonyabban dolgozhatók ki új védekezési stratégiák – akár új generációs antibiotikumok formájában – a rezisztens baktériumokkal szemben.
