Új korszak kezdődött Szegeden a HCEMM-nél a melanóma kutatás területén – a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését. A témáról Dr. habil Pankotai Tibort kérdeztük.
Egyre terjedő bőrbetegség a melanóma?
Igen, sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is, ami indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik – ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Az elsődleges halálok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek. Az alapos vizsgálatok azért rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről – ez lehet akár egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak analízise, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumor DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kórról. Ha sok és pontos adat áll rendelkezésre, sokkal gyorsabban és pontosabban állítható föl a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel – és itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok fel tudják állítani a diagnózist.
Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS hibajavítás kutatócsoportjának csoportvezetője
A magyar lakosság körében mennyire gyakori az áttétek képződése?
Van az a tudatos társadalmi réteg, aki folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédőkrémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a populáció nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak – az ő esetükben szoktak kialakulni nagyobb arányban azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.
Az eddigi kutatások milyen eredménnyel zárultak?
Azt találtuk, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből mintákat veszünk, és ezeken teljes fehérjevizsgálatot végzünk, akkor ezek DNS mutációs profiljai nagyon hasonlók. Vagyis az áttétes szövet teljesen átprogramozza az adott daganatot, ami azt jelenti, hogy az eredeti melanómához hasonló mintázatot vesz fel, így teljesen máshogy fog reagálni a kezelésre.
És ebből milyen következtetések vonhatók le?
Elsődlegesen arra következtethetünk, hogy melyik az az áttét, amely leghamarabb vezethet a páciens halálához, így arra kell fókuszált terápiát felállítani. Ez alapján az onkológus meg tudja határozni, hogy melyik kezelési forma elérhető Magyarországon, és azok közül melyik lesz a leghatásosabb. Tehát mi ahhoz tudunk információkat, adatokat szolgáltatni, hogy várhatóan melyik terápia lesz a leghatékonyabb, aminek köszönhetően eltűnhet a daganat, vagy legalábbis fékezhető a növekedése, további terjedése.
Ehhez elegendő egy egyszerű vérminta a gyakorlatban?
Itt biopsziás mintákat vizsgáltunk, de ennek a kiegészítő vizsgálatai elkezdődtek, és arra is fókuszáltunk, hogy ezekben a betegekben hogyan lehet vérmintából az adott daganatot diagnosztizálni. Ehhez elsődlegesen cirkuláló tumor DNS vizsgálatokat végzünk, ugyanis a daganatsejtek sokszor szétesnek, és a kiszabaduló tumor DNS bekerül a véráramba, ami általunk már azonosítható.
Központi kérdés még a kezelés. Előfordulhat olyan eset, hogy a különböző áttéteket más-más terápiával kell vagy lehet kezelni?
Jelen pillanatban a terápiás eljárások elsődlegesen egy javaslat alapján történnek. Ez kiegészítendő, egyértelműen látszik, hogy két ugyanolyan daganat is tud teljesen máshogy reagálni egy adatott kezelésre. Épp ezért a jövő a személyre szabott terápiáé lesz, vagyis minden egyes beteg minden egyes daganatára egyenként kell majd felállítani a legnagyobb sikerrel kecsegtető terápiát. Vegyünk egy példát: ha van két melanóma, amelyek ugyanolyan mutációs profillal rendelkeznek, és a tüdőszövetben képeznek áttétet, akkor egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt a kezelést tudjuk alkalmazni az esetükben.
Ez a fajta egyénre szabott terápia csak a melanóma esetén kiemelten fontos?
Ez sajnos minden egyes daganattípusra igaz, de a melanómára különösen. Vagyis a személyre szabott terápia fontossága előtérbe fog kerülni a közeljövőben, és ehhez a precíziós diagnosztikai eljárások, mint amiket mi is fejlesztünk, nélkülözhetetlenek lesznek.
